A napjaim egyre jobban besűrűsödtek, egyre több az elfoglaltság. Hétfőn kezdtem el a Rotary által szervezett tevékenységeket, amik egy része kötelező is. Ez az első a Folklore táncóra volt, ami itt észak-argentínában táncolnak csak, és általában egy csoport táncolja, de elég egy pár is, a férfi és a lány egymásnak táncol, egymás szemébe kell nézni végig, vannak benne olyan részek amikor csettintgetni is kell, elég érdekes. Nekem nagyon tetszett, jól szórakoztunk a többi cserediák is ott volt, így vicces volt, plusz ha valaki elrontja akkor eléggé feltűnő. Ezután az órák után mindig későn fogok hazaérni, mivel este 8-kor kezdődik a Tango 9:30-ig és rögtön utána megyünk át egy másik terembe, ahol Folklore-t táncolunk este 11-ig, majd utána megyek haza busszal, és ez minden héten hétfőn és szerdán így lesz. Az első Tango órámra is elmentem szerdán, hát az se volt semmi, nekem tetszett, ott is jól éreztem magam, mert vagyunk vagy 10 cserediákok és mindannyian kezdők, de már alap lépések után, majd egy kis gyakorlás és nehezítés után párba állítottak és rendesen táncolni kellett, nagyon intenzíven tanítanak, és örülök hogy itt Argentínában, a tango hazájában tanulhatom meg a tango-t. Remélem egyszer tényleg jól fogom majd táncolni, és ha jól megy 1 évig akkor otthon is folytatom, persze ez még nem biztos, mert elég bonyolult és nezés lépések vannak, azonkívül nagyon érzéki, mert a pároddal nagyon össze kell hangolódni. Én az első órán 3 különböző párt is kaptam, és mindannyian már évek óta táncolják, és ezek közül 1 volt olyan akivel tényleg jól haladtunk és meg is dícsértek, a másik többet várt el tőlem amit én nem tudtam, a harmadik meg nem tudom, nem volt jó.
Ma pedig elmentem az első különspanyolórámra, de nagyon rossz volt, elgalábbis a számomra, persze lehet hogy majd elkezdünk jobban tanulni, de mind a 15 cserediák egy csoportba volt berakva, na most az a cserediák is ott volt aki semmit nem beszél spanyolul, tehát a 'mi a neved' kérdésre úgy válaszolt hogy '18' és mindezt másfél hónap ittlét után, tehát gratulálok neki, de nem is ez a lényeg hanem hogy egy csoportban van velem, én meg már beszélek, tehát pénzkidobás az alapokról lépegetni velük. De már megtudtam, hogy az egyetemen is van valami féle spanyolóra, ami ráadásul ingyenes, de nem értem ez hogy lehet, majd biztos kiderül közben valami amiért fizetni kell, és elvileg ezzel évvégén, júniusban, több orszégban elismert nyelvvizsgát is lehet tenni, így inkább ezt folytatnám ha a mostani továbbra is ilyen lesz. Egyébként nagyon változatos ahogy a többiek tanulnak spanyolul, mármint a gyorsaságra gondolok, én átlátom mert én már teljesen beszélek spanyolul és így megfigyelem a többieket. Például (most azokról beszélek akik a nulla szintről kezdték) a kanadai srác másfél hónap után is csak annyit tud hogy Szia , hogy vagy', és utána elkezd angolul beszélni és nem is látszik hogy törekedne a spanyolra. A belga srác nagyon vicces, mert ő ugye franciául beszél és ő úgy döntött a franciát spanyolosítja, csak ez nem mindig sikerül és annál viccesebb lesz, de már egész jól megy neki, ha felhívja a fogadóapukáját hogy jöjjön érte akkor 20 perc alatt el tudja magyarázni hogy Cacho házában van. A dán lányok közül, az egyik már egészen elgagyog, a másik szintén nulla amit beszél. A holland srác másfél hónap után már jobb szinten van mint az ausztrál srác aki 8 hónapja van itt, de még nincs olyan szinten, mint az újzélandi lány vagy én. Nagyon nagyon különböző szinten beszélünk spanyolul. Na meg angolul is, mindenki másik akcentussal, ma a spanyolóra után tiszta angol anyanyelvűekkel jöttem haza, tehát ausztrál, új-zélandi, kanadai és amerikai és azt vettem észre hogy már ezek között is különbségeket tudok tenni és meg tudom állapítani honnan jöttek.
Holnap elmegy Claudia Córdobába, Cacho pedig már szerdán elment a hegyekbe és mindketten csak jövőhét szerdán jönnek vissza, így szülők nélkül maradok itthon, és át kell költöznöm addig a belga lány családjához. Holnap estefelé pedig 8-an összegyűlünk az én házamba, ugyanis el akarunk menni 8-an barátok Mendozába, az Argentína-Uruguay focimeccsre, ami jövőhéten van, és már meg vannak a jegyek, amúgy 4 fiú, 4 lány, ezek között a belga lány, amerikai lány egy argentín lány és én, a srácok pedig a kanadai, francia, belga és egy argentín. Elég jó csapatot raktunk össze, nagyon jó lenne, csak van egy kis problémánk, mégpedig nincs meg az engedélyünk a Rotarytól, és ezért is gyűlünk össze hogy egy szép, jól megtervezett kis utazással álljunk a rotaristák elé és mindent magyarázzunk el nekik, ugyanis a lányoknak már van helyük ahova mehetnek egy családba aludni, mégpedig az argentín lány unokatesójáékhoz és el is engedtek minket mert ismerik is a családot, a gond a srácokkal volt, mert nekik nem volt hova menniük, de én találtam valakit és ha minden igaz az is meg lesz oldva, holnap mindent átbeszélünk:)
Ma ezt találtuk a tusólóban a francia bratyómmal. Elég cuki, remélem más meglepetés nem vár minket.
Ma ezzel várt haza a fogadóanyukám suliból, hát nem akartam elhinni, itt argentínában töltött káposztát ehetek, nagyon örültem neki!!!
Ma pedig elmentem az első különspanyolórámra, de nagyon rossz volt, elgalábbis a számomra, persze lehet hogy majd elkezdünk jobban tanulni, de mind a 15 cserediák egy csoportba volt berakva, na most az a cserediák is ott volt aki semmit nem beszél spanyolul, tehát a 'mi a neved' kérdésre úgy válaszolt hogy '18' és mindezt másfél hónap ittlét után, tehát gratulálok neki, de nem is ez a lényeg hanem hogy egy csoportban van velem, én meg már beszélek, tehát pénzkidobás az alapokról lépegetni velük. De már megtudtam, hogy az egyetemen is van valami féle spanyolóra, ami ráadásul ingyenes, de nem értem ez hogy lehet, majd biztos kiderül közben valami amiért fizetni kell, és elvileg ezzel évvégén, júniusban, több orszégban elismert nyelvvizsgát is lehet tenni, így inkább ezt folytatnám ha a mostani továbbra is ilyen lesz. Egyébként nagyon változatos ahogy a többiek tanulnak spanyolul, mármint a gyorsaságra gondolok, én átlátom mert én már teljesen beszélek spanyolul és így megfigyelem a többieket. Például (most azokról beszélek akik a nulla szintről kezdték) a kanadai srác másfél hónap után is csak annyit tud hogy Szia , hogy vagy', és utána elkezd angolul beszélni és nem is látszik hogy törekedne a spanyolra. A belga srác nagyon vicces, mert ő ugye franciául beszél és ő úgy döntött a franciát spanyolosítja, csak ez nem mindig sikerül és annál viccesebb lesz, de már egész jól megy neki, ha felhívja a fogadóapukáját hogy jöjjön érte akkor 20 perc alatt el tudja magyarázni hogy Cacho házában van. A dán lányok közül, az egyik már egészen elgagyog, a másik szintén nulla amit beszél. A holland srác másfél hónap után már jobb szinten van mint az ausztrál srác aki 8 hónapja van itt, de még nincs olyan szinten, mint az újzélandi lány vagy én. Nagyon nagyon különböző szinten beszélünk spanyolul. Na meg angolul is, mindenki másik akcentussal, ma a spanyolóra után tiszta angol anyanyelvűekkel jöttem haza, tehát ausztrál, új-zélandi, kanadai és amerikai és azt vettem észre hogy már ezek között is különbségeket tudok tenni és meg tudom állapítani honnan jöttek.
Holnap elmegy Claudia Córdobába, Cacho pedig már szerdán elment a hegyekbe és mindketten csak jövőhét szerdán jönnek vissza, így szülők nélkül maradok itthon, és át kell költöznöm addig a belga lány családjához. Holnap estefelé pedig 8-an összegyűlünk az én házamba, ugyanis el akarunk menni 8-an barátok Mendozába, az Argentína-Uruguay focimeccsre, ami jövőhéten van, és már meg vannak a jegyek, amúgy 4 fiú, 4 lány, ezek között a belga lány, amerikai lány egy argentín lány és én, a srácok pedig a kanadai, francia, belga és egy argentín. Elég jó csapatot raktunk össze, nagyon jó lenne, csak van egy kis problémánk, mégpedig nincs meg az engedélyünk a Rotarytól, és ezért is gyűlünk össze hogy egy szép, jól megtervezett kis utazással álljunk a rotaristák elé és mindent magyarázzunk el nekik, ugyanis a lányoknak már van helyük ahova mehetnek egy családba aludni, mégpedig az argentín lány unokatesójáékhoz és el is engedtek minket mert ismerik is a családot, a gond a srácokkal volt, mert nekik nem volt hova menniük, de én találtam valakit és ha minden igaz az is meg lesz oldva, holnap mindent átbeszélünk:)
Ma ezt találtuk a tusólóban a francia bratyómmal. Elég cuki, remélem más meglepetés nem vár minket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése